Evelyn De Morgan: Kasszandra (1898)  Kép forrása: The Athenaeum

Kasszandra trójai királylány, Priamosz trójai király és Hekabé leánya volt. Szépsége olyan vakító volt, hogy fénye elérte az Olümposzt is. Így történt, hogy Apollón szemet vetett a halandó szépségre, és el akarta csábítani. Kasszandra szerelméért cserébe azt kérte Apollón istentől, hogy ruházza fel a jóslás képességével. Miután Apollón teljesítette kérését, a lány nem tartotta be ígéretét, és elutasította Apollón szerelmét. Apollón bosszút állt. A haragos isten a lány szájába köpött, s ennek az lett az eredménye, hogy jóslatainak soha senki nem adott hitelt. Jósigéit önkívületben, az istenségtől megszállva nyilvánította ki, az orákulumok módjára.

A szép hercegnő mindent előre látott, mégsem hitt neki senki. A trójai háborúban sokszor próbált segíteni hazájának, de sosem hallgattak rá. A háború végén, amikor az ajándék falovat begördítették Trója falai mögé, azt tanácsolta, hogy égessék el, mert pusztulást hoz a városra. Hiába óvta a népét, hogy a faló maradjon csak extra muros (a falakon kívül), a trójaiak bolondnak nevezték, és már előre ünnepelték győzelmüket.

Még azon az éjszakán Tróját feldúlták az akháj seregek. Kasszandra Athéné szentélyébe menekült, de Aiasz (híres harcos a görög mitológiában) megtalálta és megerőszakolta. Ezután a sereg vezérének, Agamemnónnak (mükénéi király) adta át a jóstehetségű királyleányt hadizsákmányként. A király hazavitte magával Kasszandrát, akinek az úton két gyermeke született. Az utazás alatt többször is próbálta figyelmeztetni urát, hogy otthonában meg fogják gyilkolni, a király azonban nem hitt neki. Így aztán miután kikötött a hajó Mükénében, és Agamemnón a palotába ment, felesége, Klütaimnésztra és Aigiszthosz, aki távollétében az asszony szeretője lett, orvul meggyilkolta és vele együtt Kasszandrát is. A király alakját legplasztikusabban Homérosz Iliásza mutatja be.

Aiszkhülosz Agamemnón című tragédiájában Kasszandra nemcsak urának halálát, hanem önmagának és Agamemnóntól született két gyermekének közeli végét is megjósolja. Euripidész Trójai nők című tragédiájában, amikor Agamemnón elé hurcolják, önkívületben jövendöli meg ő és más görög vezérek szörnyű végét.

Kasszandra megbecstelenítését számos zseniális művész álmodta kőbe és vászonra. Evelyn de Morgan festőnő a leginkább szimbólummá vált pillanatban örökíti meg a szegény lányt: a feldúlt város láttán tehetetlenségében haját tépi.

Neve a megvetett jóslatok révén fogalommá vált, pl. Kossuth híres „Kasszandra-levele”. De miért aktuális ma is Kasszandra története? Ha csak arra gondolunk, hogy hány tudós figyelmeztetett már nyilvánosan a modern idők fenntarthatatlan fejlődésére. A tét a Föld, amely megsemmisülhet az emberiség önpusztító cselekedetei miatt. Gondolom, a párhuzamot nem kell magyaráznom.

FOLYT. KÖV.!

Források: wikipedia;

Ha tetszett a poszt, kérlek lájkold!