Kádár János két nőt szeretett...

dome_piroska.jpgForrás: http://drseres.com/piroska/

Valóban, Kádár János két nőt szeretett, de nem egy időben. Kádár János puritánságáról volt közismert. Ez volt jellemző az életmódjára, az öltözködésére és a szerelmeire is. Úgy tartják, mindössze két asszony volt az életében. Az egyiket, a feleségét, élete végéig hű társát, Mária nénit jól ismerte a közvélemény. A másik asszonyról kevesen tudnak. Ő volt Kádár első menyasszonya. (Steiner) Döme Piroska.

Steiner Piroska – illegális nevén Döme Piroska - az egykori magyar antifasiszta ellenállás, a Kommunista Párt tagja volt a II. világháború előtt és után is. Nevét Steinerről 1945-ben magyarosította Dömére, mivel az illegalitásban ezen a néven szerepelt. Az apai nagyapja Steiner Adolf Temes megye főrabbija volt. Az anyanyelvük magyar volt, de a lány beszélt németül és angolul, olvasott franciául. Apja egy szabadkőműves, világpolgár volt. Piroska 1930-ban érettségizett a Munkácsi Mihály utcai zsidó leánygimnáziumban. Matematikusnak készült, miután azonban itthon a numerus clausus miatt nem vették fel az egyetemre, a brünni Műszaki Egyetemre, majd egy év után az ottani Textil Főiskolára járt. Első férjét az egyetemen ismerte meg. Még 1931-ben beszervezték a magyar kommunista diákszervezetbe. Hazatérve munkásként helyezkedett el a textiliparban, és a házaspár bekapcsolódott az itthoni munkásmozgalomba.

1936 januárjában fia született és még ebben az évben férjét elvitték katonának. Kádár János és Döme Piroska között 1942-45 tartott a szerelem. A fiatalok a szociáldemokraták VI. kerületi párthelyiségében ismerkedtek meg. Ekkor Piroska házasságban élt, de később elköltözött férjétől. Hogy Kádár miatt rúgta-e fel a házasságot vagy már amúgy is egy rossz kapcsolat volt, talán már sosem derül ki. Mindenesetre Piroska új albérletének otthonossá tételében Kádár is segédkezett. Végül az mégsem lett soha a közös otthonuk. A nő szenvedélyre vágyott, ezt a férfitől nem kapta meg. Kádár nem viszonozta olyan hévvel a nő érzelmeit, talán nem is szerette úgy Piroskát, ahogy az asszony őt, vagy csak minden energiáját lekötötte a mozgalom. "Vártam, hogy kinyújtja értem a kezét, hogy magához húz, forró ölelésre, olyan régóta hiányzó szerelemre. Áradt belőle valami boldogság, ahogy ott ült a széken. Önfegyelme engedett, de én szenvedélyt akartam, látni, hogy akar engem... S halálosan sértette női magamat, hogy nem tör rám…”– így emlékezett vissza Piroska kapcsolatuk kihűlésére és egy intim találkozásukra, amikor Kádár visszautasította az asszony közeledését. Így szerelmük végül nem teljesedhetett be. Az asszony szerint a férfi nagyon ragaszkodott beteg édesanyjához, nem akarta elhagyni. Két vágya volt - mondta. Az egyik, hogy egyedül aludhasson egy ágyban, a másik, hogy ne menjen a cipőjébe víz. Döme Piroskát 1944-ben koncentrációs táborba vitték. Amikor hazajött, még találkozott Kádárral, de akkor már szerelme életében szerepet játszott Mária is. Piroskának egyébként Kádár volt a munkásmozgalmi kapcsolata. Az Andrássy úton találkozgattak. Akkor mondták a szüleim - emlékezett Piroska -, ott megy a vörös nadrágos. Mert János munkából jött, munkaruhában. Döme Piroska állítja, az érzelgősség nem volt jellemző a forradalmárokra. Amikor érezték, hogy el kell tűnniük két hónapra illegalitásba, az utolsó éjszakájukat a János-hegyi barlangban töltötték. Döme Piroska rendszeresen bejárt Kádárhoz a pártközpontba. Utoljára 1989-ben találkoztak. Az asszony megdöbbent Kádár összefüggéstelen szavain. Piroska mintegy 18 évvel élte túl régi szerelmét, 2007-ben hunyt el. Évtizedekig szinte országos hadititoknak számított, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárát Döme Piroskához egykoron intim kapcsolat is fűzte. 

budapest_cserje_utca_html_a57176f.jpg

Forrás:historiamozaik.blogspot.com 

Tamáska Mária (1912-1992), Kádár János felesége (1949–től Kádár haláláig, 1989-ig). Apai ágról szlovák eredetű agrárproletár család gyermeke, három polgárit végzett. Kezdetben „kereskedősegédként” dolgozott, állítólag sokáig eladó volt egy illatszerboltban, és visszaemlékezések szerint hosszabb ideig egy szociáldemokrata szakszervezeti könyvtárban önkénteskedett. Ott ismerkedett meg az akkor még Csermanek János nevet viselő Kádár Jánossal. 1942-ben férjhez ment Róna Ottóhoz, aki ugyancsak tagja volt a mozgalomnak. A házasságnak háromévi különélés után 1948-ban lett vége.
A Kádár-hagyatékban őrzött munkakönyvéből kiderül, hogy 1945. május 1-jétől már tisztviselőként dolgozott, ám valójában az államvédelem alkalmazásában állt. Farkas Vladimir emlékei szerint a „levélcenzúrán” volt „kiértékelő”, azaz a felbontott magánlevelek tartalmát kellett ellenőriznie. Az egykori államvédelmis tiszt szép emlékeket őrzött róla: „Mária nagyon csinos, ápolt, mindig ízlésesen öltözködő, értelmes asszony volt, akivel szívesen voltam együtt.” Kádárral 1949. július 19-én keltek egybe. Tamáska Mária ekkor volt kiértékelő. Miután Kádárt 1951-ben letartóztatták és elítélték, a feleségét is kitették állásából. Egy játékbabákat összeszerelő üzembe került Pest külvárosában. Itt a visszaemlékezések szerint rosszul fogadták, miután osztályidegennek minősülő felső középosztálybeli és arisztokrata származású munkatársak közé került, és nem akarták eleinte elhinni neki, hogy nem kémnek került oda. Majd egészen 1956. november közepéig az MTI osztályvezetője volt. Ezt követően, amikor Kádár hatalomra került, feltehetően másfél évig otthon maradt (nincs bejegyzés a munkakönyvében, és semmilyen adat nem utal arra, hogy ekkor bármilyen állása lett volna). 1958 májusától a Magyar Forradalmi Munkás-paraszt Kormány titkárságán (később a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában) dolgozott 1980. december 31-ig, előbb osztályvezetőként, majd 1974 júliusától hivatalvezető-helyettesként, amely jelentős pozíciónak számított a korban. Kezdetben a külföldi emigráns sajtó figyelése volt a fő feladata. Kommunista múltjáért és munkahelyi érdemeiért a rendszer névadójának felesége számos kitüntetést kapott, amelyek egy részével pénzjuttatás is járt. A kor államapparátusa ezt szó nélkül tűrte, mint ahogy a pártvezető feleségének magas állami tisztsége miatt sem emelt szót senki. Háta mögött mindenki az „öreg feleségeként” emlegette.

Aczél György visszaemlékezése szerint Kádárnak egyetlen döntése volt, amit nem beszélt meg feleségével – és ezt a döntést 1956. november 3-án Moszkvában hozta meg. A politikustárs így emlékezett: „Amikor november 7-én Kádár megérkezik Budapestre, értesítik, hogy a felesége ott van a Parlamentben, hogy jön, és akkor lemegy a Parlament kapujához, ahol a Kádár nem nagy örömére azt mondja hangosan, hogy "Ezt a szart már hagyhattad volna a Rákosiékra. Nem neked kellene csinálni."

A házaspátnak gyermeke nem született. Az asszony 1992-ben bekövetkezett haláláig néhai férje emlékét ápoló alapítvány támogatásával foglalkozott.

FOLYT. KÖV.!

Források: Wikipedia; mult-kor.hu; centropa.org; ma.hu;

Ha tetszett az írásom, kérlek lájkold ! �

Ha esetleg nagyon tetszett, kérlek oszd is meg! ❤️

Köszi, hogy itt jártál! �

 

 

 

2 komment