Forrás: mpasho.co.ke

Mára Karen Blixen dán írónőt választottam, akit mi az életrajzi írásából született Távol Afrikától című film kapcsán ismerünk. A Volt egy farmom Afrikában című regényéből Sydney Pollack által rendezett, Meryl Streep és Robert Redford főszereplésével készült filmet hét Oscar-díjjal jutalmazták.

Karen Christence Dinesen 1885. április 17-én született Rungstedben, Dániában. Apja, Wilhelm Dinesen nemesi családból származott, melynek férfi tagjai többnyire katonatisztek, földbirtokosok voltak, míg anyja, Ingeborg rokonai sikeres kereskedőkként, polgári származású birtokosokként tettek szert vagyonukra.

Karen tíz éves volt, amikor apja öngyilkos lett, ami nagyon megviselte a kislányt. Édesapjával gyakran kirándultak, a férfi sokat mesélt neki az indiánokról, vadászatról. Halála után Karen egyedül maradt a vallásos nőuralomban, amit anyja, vénlány nagynénje, a szomszédos farmon élő özvegy nagyanyja és a gyerekek nevelőnője, valamint dadája képviseltek. A lány a családja helyett inkább a szolgálók társaságát választotta, minden alkalmat megragadott, hogy velük reggelizhessen, ahol tea helyett kávét ittak, és kedvére hallgathatta a fejőnők és halászfeleségek pletykáit, a lovászfiúk durva szabadszájúságát. Az itt hallott történetek később írásaiban is megjelennek.

Karen ugyan már gyermekként írogatott verseket, meséket, komolyabban a rajzolás érdekelte. Tizenhét évesen egy koppenhágai magán rajziskolájába járt, majd egy évvel később felvették a Királyi Képzőművészeti Akadémiára. Emellett továbbra is írogatott Osceola álnéven, aki egy seminole indián volt. 1910-ben nővérével/húgával Párizsba utazik, hivatalosan azért, hogy egy másik művészeti iskolát látogasson. Tanulmányait azonban nem szerette, lelkesedés nélkül tengette napjait Párizsban.Tanulmányai végeztével hazatért Dániába, ahol nem nagyon tudott beilleszkedni a szigorúan protestáns, puritán elvek szerint élő családi környezetbe, ahol a hagyományos női szerepet többre értékelték bármilyen művészetnél.

Nemsokára beleszeretett másod-unokatestvérébe, a svéd Hans von Blixen-Finecke báróba, ám viszonzatlan érzései miatt annak ikerfivéréhez, Brorhoz ment feleségül. 1913. december 2-án hagyták el hazájukat, hogy a Brit Kelet-Afrikában, (ma Kenya) új életet kezdjenek. Házasságukat Mombaszában kötötték 1914 januárjában. Első farmjukra házasságkötésük után költöztek. Ebben az évben tört ki és terjedt át Kelet-Afrikára az első világháború; több csatát is vívtak a britek és a németek ezen a területen. Ennek következtében munkaerő- és élelmiszerhiány lépett fel, és 1917-ben a britek betiltották a kávéimportot. Emellett kitört a marhavész is az országban, valamint pusztító szárazság uralkodott. A helyzetet tovább nehezítették Bror kétes üzelmei, valamint felelőtlen költekezései, amelyek súlyos veszteségeket okoztak a házaspárnak, ezért farmot el kellett adósítaniuk. De nem csak a háború, a szárazság és a növekvő adósságok árnyékolták be a Blixen házaspár életét. Néhány hónappal házasságuk után Karen megbetegedett és a nairobi orvos szifilisszel diagnosztizálta. Higanytablettákkal kezelték, és miután nem gyógyult, egy speciális kezelésre hazautazott Dániába. Végül meggyógyult ugyan, de élete hátralevő részében időről-időre fájdalmas rohamok támadták meg, ami a tudomány mai állása szerint valószínűleg a higanytabletták által kiváltott fémmérgezésnek volt köszönhető. Hogy férje fertőzte-e meg az írónőt, mind a mai napig tisztázatlan. Karen Blixen 1918-ban találkozott az arisztokrata és katonatiszt Danys Finch Hattonnal, aki kereskedőként és szafari-vezetőként élt Kelet-Afrikában. Kapcsolatuk hamarosan szerelemmé alakult. Karen és Bror Blixen házassága már 1919-ben szétesőben volt, amely minden nehézségek ellenére elsősorban a báró folytonos szerelmi kalandjainak volt köszönhető. A házaspár néhány évvel később elvált, azután Karen átvette át a farm irányítását és Denys a farmra költözött. Karennek nem sikerült megoldania a farm gazdasági helyzetét, ezért a farmot elárverezték, az asszonynak pedig el kellett hagynia Afrikát. Néhány hónappal indulása előtt Denys repülőbalesetben meghalt.

1931-ben az akkor 46 éves asszony hazaköltözött édesanyjához Rungstedlundba. Az élete döntően megváltozott, ekkor határozta el, hogy befejezi az Afrikában elkezdett történeteit. 1934-ben, először az Egyesült Államokban jelent meg Hét fantasztikus történet című műve, és óriási sikert aratott vele. 1934. szeptember 25-én végül dánul is megjelent a mű, az írónő saját fordításában.

Forrás: placeof.it;

Karen Blixen kétszer volt Nobel-díj várományos – 1954-ben Hemingway, 1957-ben Camus kapta meg az elismerést. (Hemingway, aki még Afrikából ismerte, mivel Blixen báróval többször is együtt vadászott, azzal a kis megjegyzéssel vette át Nobel-díját, hogy ő inkább Karen Blixennek adta volna.) 1946-ban erős fájdalmai miatt gerincműtétje volt, 1955-ben fekély miatt gyomrának egyharmadát eltávolították. Karen Blixen 1962-ben, 77 évesen, alultápláltságban halt meg Rungstedlundban. Afrika hálából ma is őrzi emlékét: egykori kávéfarmja területét Kenyában Karenföldnek nevezték el.

FOLYT. KÖV.!

Források: Wikipédia; europapont.blog.hu; Youtube;