Buddhizmus és tudomány

1987-ben a 14. Dalai Láma, Francesco Varela chilei neurőlógus és Adam Engle amerikai buddhista üzletemberrel megalapították a Mind and Life Institute-ot (Tudat és Élet Intézet). Az intézményt a tudomány és a hagyomány képviselőinek egymás tudása iránti tisztelete, az egymástól való tanulás, a közös felfedezés lehetősége hívta életre. A non-profit szervezet célja a tudat tudományos megértése az emberi szenvedés csökkentése és az emberi boldogulás támogatása. Az alapítók támogatják az interdiszciplináris dialógusokat a nyugati - és a keleti hagyományok között, a meditáció és a kontemplatív gyakorlatokon keresztül történő személyes vizsgálódás beépítését a tudományos módszertanba.

A találkozók tematikája eddig négy fő kutatási területet érintett: kvantummechanika, pszichológia, neurológia és kozmológia. A különféle témák közül egy-két fontosabb: függőség, ökológia, etika, figyelem, neuroplaszticitás, ártó érzelmek, altruizmus, gazdaság stb. Az alapítás óta több, tudósok és szerzetesek részvételével zajló konferenciára is sor került, melyeken részt vett Tendzin Gyaco, a 14. Dalai Láma is. Őszentsége a kitüntetéseivel járó pénzjutalmak egy részét az Intézetnek adományozta. Ma már a konferenciák mellett nyári egyetemeket (Summer Research Institute), nemzetközi konferenciákat, workshopokat, kutatási projecteket finanszíroznak, valamint számos könyvet is kiadtak, valamint lmegalapították az intézet európai ágát is (Mind and Life Europe).

A konferenciák résztvevői egyetértettek abban, hogy a természettudományok eredményei lenyűgözőek és vitathatatlanul pozitív hozadékuk van az élet sok-sok területén, ugyanakkor a felhalmozott ismeretanyagnak nagy szerepe van számos mai világunkat sújtó válságjelenség, például a globális környezet- szennyezési problémák és társadalmi feszültségek kialakulásában. Meg voltak győződve arról, hogy a nagy vallások kontemplatív és önismereti gyakorlatai a modern tudományos módszerekkel egyenértékű eszközöket adnak a kezünkbe önmagunk, és ezen keresztül a világ megismeréséhez, segítségükkel emberségesebbé tehetjük szűkebb és tágabb környezetünket.

A 2014-es Tudat és Élet Nemzetközi Szimpózium bevezetőjében a Dalai Láma a következőképpen mondta:

„Én buddhista szerzetes vagyok. A mi hagyományunkat úgy nevezik, hogy Nálanda hagyomány. A gondolkodásmódunkat jól mutatja Buddha egyik mondása: “Ó, szerzetesek és tudósok, ne fogadjátok el a tanításaimat hit által vagy elkötelezettségből, csak alapos vizsgálat, kutatás és kísérlet után.” Emiatt sok előkelő Nálanda mester gondolkodott ekképpen: Mindig vizsgálódj, vizsgálódj. Még Buddha idejében sem volt könnyű megérteni a tanításokat szó szerint. A modern tudományok szintén a vizsgálat módszerét használják, hogy megértsék a valóságot. Emiatt, a Nálanda hagyomány diákjaként mindig volt bennem egy természetes érdeklődés a tudományos kutatások iránt, már egész fiatal koromtól kezdve. Aztán fokozatosan közvetlen kapcsolatba léptem tudósokkal. Először csak kíváncsiságból. Azután világossá vált, hogy a találkozások meglehetősen hasznosak mindkét fél számára. Ezután a találkozók szervezeti formát öltöttek. A legfőbb egyházi intézményeinkben ma már a curriculum-ba beépítették a nyugati tudományokat. Szóval a koncepció már ott van. A további vizsgálódás hasznos lehet a buddhista diákok számára. A tudósoknak vannak bizonyos részletes magyarázataik az emberi tudatról. A tudásukat valamelyest segítették a buddhista információk is. […..] Van a fizikai testünk és a tudatunk. Legfőbb célunk a boldog élet. Ez azt jelenti, hogy egészséges a testünk és a tudatunk. A modern tudomány főleg a fizikai vagy anyagi jelenségekkel foglalkozik. Ez hatalmas segítség a fizikális egészség eléréséhez. Ugyanakkor, néhány tudós felismerte azt is, hogy az egészséges test nagyban függ az egészséges tudattól. Hogyha megengeditek ezt az apró észrevételt, tisztelettel, a nyugodt tudat elérésének általános módszere [egyelőre] a nyugtató, az alkohol és a drogok. Pedig, ha találnánk más módot a békés tudat kialakítására, akkor azt érdemes lenne megvizsgálni. Megéri. Nem a következő életről beszélek, vagy a mennyországról, pokolról, buddhista üdvözülésről, nirvánáról, meg ezekről a dolgokról. Hanem egyszerűen arról, miképp teremtsünk boldog individuumokat, boldog családokat, ezen keresztül boldog társadalmat és legvégül boldog emberiséget. […..] Ebben a szent pillanatban is embereket ölnek meg a vallás nevében. Tehát a vallásos hit is okoz problémákat. Harmóniát és testvériséget kellene, hogy hozzon, azonban olykor csak még több félelmet és erőszakot szül. Szörnyű. Gondolkoznunk kell. Ezért ez a fajta találkozó hasznos lehet. Ennek segítségével előmozdíthatjuk, hogy kialakuljon egy egészséges és boldog világ. Még egy dolog, a 7 milliárd emberből 1 milliárd nem hívő. Ezeket az embereket csak úgy lehet tanítani ha meggyőződnek a belső értékekről és a tudományos kutatás fontosságáról. Ez pedig a tudósok felelőssége. Nem az enyém. Ha képesek elmagyarázni, hogy nyugodt tudattal egészségesebbek lehetnek. A folyamatos harag és szorongás rosszat tesz az egészségnek. Talán ha a tudósok mondják, akkor az emberek jobban odafigyelnek mintha én mondanám akár ezerszer is. Talán oda sem figyelnek rám. Emiatt fontos együttműködnünk."