A slow-ra ugyan most egy új mozgalomként tekintünk, de ez olyan, mint amikor az mondjuk, hogy egy csecsemőnek minden vicc új, mert valójában ebben semmi új nincsen, ez inkább az anyáink, nagyanyáink korába történő visszalépés. Ez a régi-új mozgalom 1986-ban indult el Olaszországból, kezdetben csupán az étkezés, a slow food volt a központi témája, hiszen elindítója egy olasz gasztroblogger, Carlo Petrini volt, akit kiakasztott, amikor az olasz kultúra egyik legfontosabb jelképénél, Rómában a Spanyol Lépcsőknél (Európa leghosszabb és legszélesebb kültéri lépcsője, a rómaiak egyik kedvenc találkozóhelye) egy gyorséttermet nyitottak. Ekkor még ez a kezdeményezés a gyorséttermek (fast food) jelenlétét ellensúlyozandó, a műanyag ételekkel szemben a piacra járást, az étel házi elkészítését preferálta. A globalizációval, a nemzetközi láncok térhódításával eltűnőben van a tradicionális konyha. Eközben pedig egyre több ember szenved ételintoleranciától, allergiától, túlsúlytól, szív- és cukorbetegségtől, amelyeket jobbára az élelmiszerhez adott adalékokanyagoknak, színezékeknek, tartósítószereknek köszönhetünk. Mindezeknek a környezetre gyakorolt hatásairól ne is beszéljünk. A slow food nem kizárólag az egészséges táplálkozásra fókuszál. A mezőgazdasági termelés, a regionális termékek, a gasztronómia, az élelmiszer-biztonság mind-mind hozzátartoznak. 

A következő években a slow filozófia fokozatosan kiterjedt az élet más területeire is: a városi életmódra, a munkára, a gyermeknevelésre, sőt, a divatra és a szexre is. A slow filozófia döntés arról, hogy felelősséget vállalunk a környezetünk megóvásáért.

Emeljünk ki a fenti slow-halmazból egy másik elemet! A slow fashion lényege a minőségi alapanyagokból készített ruhák, a tudatos vásárlás, az egyediség megjelenése. 1985-ben, Ronald Reagan kezdeményezésére elindult a Made in America project, amely azontúl, hogy ösztönözte az amerikaiakat a hazai termékek vásárlására, az agyatlan fogyasztás helyett a tudatos vásárlásra buzdított. Ismerjük meg a ruhák előállításának módját, a ruhák készítőjét! Fordítsunk figyelmet arra, hogy amit vásárolunk, minőségi legyen, és környezetkímélő eljárással készüljön! Az aktuális trendek követése helyett a slow fashion mozgalom követői számára a tartósság képvisel értéket, az egyedi stílus megtalálása. Ezzel együtt jár, hogy a ruhák talán kicsit drágábbak, de nem a nagy betűkkel írt, feltűnő márkanév miatt, hanem mert nem tömegtermelésben készülnek, és minőségibb vagy újrahasznosított anyagokból. A különbség pedig nem akkora, hogy ne érné meg. Az ilyen szemléletben készített divattermékek gyártói értéket képviselnek, és hosszú időre terveznek. A slow fashion legfőbb üzenete a környezettudatosság, de amellett, hogy pénztárca kímélő, serkentően hat a gazdaságra is, ugyanis a mozgalom másik alappillére a helyi gazdaság támogatása.

Hazánkban a slow fashion gondolatisága nem ismeretlen, számos márka tudatosan voksol mellette és alakít ki olyan szemléletet, melynek eredményeképpen az általa tervezett ruhák, cipők, ékszerek valamely módon támogatják a környezet megóvását.

A slow – a nevével ellentétben – elsősorban nem is sebességbeli változást jelent, sokkal inkább az egyensúly megtalálását, ma segítségével megakadályozhatjuk, hogy a felgyorsult világ, amelyben élünk, minket is felőröljön. A cél, hogy a mindennapokban, egy egyre gyorsuló világban, amikor nem bátorít téged senki arra, hogy ismerd meg önmagadat és legyél tudatosabb, sikerüljön befelé fordulni, a csendet megtapasztalni.

„Dönthetsz úgy, hogy innentől mindig leülsz a reggelihez, elrakod a telefonodat, nincsen emailezés, hírolvasás, megszel csendben egy reggelit, vagy sétálva teszel meg két megállónyi távolságot, ami más minőséget hoz a napjaidba. Vagy, ha a személyes kapcsolataid erősítése a cél, akkor próbálj meg úgy beszélgetni a szeretteiddel, hogy tényleg rájuk figyelsz.”

A minket körülvevő információs és fogyasztói társadalom nagy kelepce, ugyanis anélkül követel egyre nagyobb részt az időnkből és a gondolatainkból, hogy ezt egyáltalán észrevennénk. A slow életmód nagy hangsúlyt helyez a tudatosságra. Saját tapasztalatból tudom, ebben a felgyorsult világban köszönjük szépen jól vagyunk, szép lasan ez válik a komfortzónánkká, nincs szükségünk lelassulásra. Pedig de! Csak nem vesszük észre az árulkodó jeleket. Ilyen például az állandó kimerültség, amikor már oly mértékben kizsigerelted a szervezeted, hogy tartós alvásproblémáid is vannak. Meg aztán, amikor az okostelefonod már kvázi a kezed meghosszabbítása, és szinte örökké bekapcsolt állapotban tartod, mert "állandóan elérhetőnek kell lenned".

Hogy elkerüljük a kiégést, a civilizációs betegségeket, teremtsünk időt arra, hogy kiengedjünk, találkozzunk a barátainkkal, figyeljünk befelé, vegyük észre saját testünk, lelkünk változásait! Időnkét tartsunk digitális detoxot , illetve sajátítsunk el legalább egy meditációs technikát, melyek segítenek a jelenre figyelésre. Ne hagyjuk, hogy ebben a rohanásban az életünk is elrohanjon mellettünk. Slow... , tanuljuk meg.

“Néha úgy viselkedünk, mintha lenne valami fontosabb az életnél. De micsoda?”
/Antoine de Saint-Exupéry/

 FOLYT. KÖV.!

Forrás: Youtube-n F. Várkonyi Ágnes és Krajcsó Nelli előadásai, Pixabay,Wikipedia, https://pszichoforyou.hu/slow/