A Sixtus - kápolna rejtélye
„Ha az emberek tudnák azt, milyen keményen kell dolgoznom a kiválóságomért, akkor nem látnának bennem semmiféle csodát.”
(Michelangelo Buonarroti)
Ahogyan a gyerekek várják a szülinapi ajándékot, úgy vártam minden évben az olaszországi kiruccanásokat. Az ideit már most siratom. A 2019. decemberi utazásunk alkalmával ismét elmentünk a Vatikáni Múzeumba. Mekkora mázli, hogy kerekesszékkel nem kellett kivárni a kilométeres sort a bejáratnál, és mindketten (férjem) ingyen bemehettünk. És ez nem is kevés, ha csak a belépőjegy árát nézzük. A tömeg szokás szerint szinte hömpölygött az épületben. Gyakorlatilag ez a hömpölygés vitt tovább minket is, megállni szinte lehetetlen volt. Így jutottunk el Sixtus – kápolnába, ahol nem volt időkorlátozás, mindenki gyönyörködhetett kedvére.
A kápolna Giovannino de Dolci műve, (1473-81) ferencesrendi épület, szegényes, méretéhez képest kis ablakokkal. Az építtető IV. Sixtus pápa volt, aki a Vatikán védelmét szánta az épületnek, ezért a csipkézett, lőréses párkányzat, ahonnét a katonák lőhettek volna az esetleges betolakodókra. Az Angyalvár pápai erőddé alakítása után ez a cél okafogyottá vált. A kápolnát később Sixtus pápáról nevezték el, itt ülésezik pápaválasztáskor a konklávé. 1512. november 1-jén, mindenszentek ünnepén mutatták be először a laikus közönségnek a Sixtus-kápolna mennyezeti freskóit. Michelangelo ezt mondta róla, amikor II. Gyula pápa akarata ellenére megbízta a mennyezet festésével: "A Sixtus- kápolnánál csúfabb, esetlenebb, rosszabbul tervezett, Istentől elrugaszkodottabb építményt pedig keresve sem lehet találni egész Olaszországban!"
Gyula pápa eredetileg sokkal egyszerűbb feladattal bízta meg a művészt, az ő elképzelése a hatalmas, üres mennyezet ornamentális elemekkel való kidíszítése, és az ablakok feletti térben az apostolok ábrázolása volt. Az akkorra már monumentális munkákhoz szokott Michelangelónak nem tetszett az ötlet, ezért folyamatos egyezkedésben állt a pápával. „Csinálj, amit akarsz!” – zárta le végül a vitát II. Gyula pápa, s így kezdődhetett el végre Michelangelo elképzelései szerint a mennyezeti freskó készítése, aminek a befejezése végül évekig tartott.
Csókay professzor előadásán hallottam először, hogy Ian Suk és Rafael Tamargo, a baltimor-i Johns Hopkins University School of Medicine neuroanatómia professzorai felfedezték, hogy Michelangelo „Az Ádám teremtése” munkája több, mint egy gyönyörű freskó. A festő munkájáról 1990-ben Frank Meshberger publikált egy tanulmányt a Journal of the American Medical Association-ban. Meshberger arról írt, hogy a mű tökéletes pontossággal mutatja be az emberi agyat, mert az Istent és az angyalokat körülvevő lepel egy koponyára, és az azon belüli keresztmetszetre utal. Az információ olyan izgalmas volt számomra, hogy olvasgatni kezdtem róla.
A Neurosurgery (Idegsebészet) szaklapban már olyan cikk jelent meg, amely arról szólt, hogy a lepel némelyik része az agytörzset, gerincvelőt és a látóideget mutatja be meglepő részletességgel, ami azért döbbenetes, mert Michelangelo jóval megelőzte a korát, hiszen ezeket csak évszázadokkal később határozták meg a tudósok. Meshberger szerint a festmény alapján elmondható, hogy Isten nemcsak életet adott Ádámnak, hanem a legnagyobb emberi intelligenciával, közvetlen kommunikációval is megajándékozta. A számos boncoláson részt vevő művész az anatómiának is mestere volt.
A két baltimore-i kutató szerint Michelangelo ezt a képet az agy titkos ábrázolására használta fel, mégpedig a has irányából. Az idegsebészek először azt bizonyították, hogy a művésznek lehettek ilyen mélységű anatómiai ismeretei. A művész tanítványától, Giorgio Vasaritól tudjuk, hogy Michelangelot mély barátság fűzte Matteo Realdo Colombóhoz, a pápai egyetem vezető professzorához. A nála jóval fiatalabb Colombo feljegyezte, hogy maga ajándékozott egy holttestet a barátjának. Mivel Michelangelo megsemmisítette anatómiai vázlatait, felfedezései közül csak a vese működésének leírását tudjuk (Giorgio Vasari által írt életrajzból). A kutatók szerint néhány információt akár Leonardo da Vincitől is tudhatott, aki több rajzot is készített a látóidegről, és legalább két évig,1503 és 1505 között a két híres firenzei egy időben tartózkodott szülővárosukban, így ismerhették egymás felfedezéseit.
A rengeteg elmélet közül a másik kedvencem, amely szerint Michelangelo felvette a zsidóság tudását, és a teljes Sixtus-kápolna az „elveszett misztikus üzenete az egyetemes szeretetnek". Szimbólumokat rejtett el a freskóban, mellyel arra akart rámutatni, hogy a keresztény hit a zsidó kultúrában gyökerezik. Egyébiránt a kabbala misztikus eszmerendszere igen népszerű volt a reneszánsz tudósai, filozófusai körében. Az egyik hipotézis szerint a héber ábécé betűi megfelelnek bizonyos számoknak és a hívek általuk jóslatokat, intéseket, következtetéseket állapítanak meg a szövegekből.
Benjamin Blech rabbi, a Talmud a Yeshiva University docense úgy találja, hogy a mennyezeten található alakzatok, figuracsoportok sziluettjei megfelelnek egyes héber betűknek. Például Dávid és Góliát formája a gimel betűvel azonosítható, ami a g'vurah -t, vagyis az erőt szimbolizálja a misztikus Kabbalában. A Jeremiás próféta lábainál található íráson pedig feltűnik az alef, az első héber betű, amely egyúttal 1-et is jelent, vagyis a kabbalában az Istent. Az élet fája a freskón nem egy almafa, mint ahogy azt gondolják, hanem fügefa, az ősi zsidó hagyománnyal összhangban.
Dr. Douglas Fields, a Marylandi Egyetem idegkutatója szerint számos magyarázat létezhet a freskót illetően. A kutató úgy véli, hogy a freskó egyfajta Rorschach-tesztként működik, ahol "tintapacákról" kell elmondaniuk a vizsgált személyeknek, hogy mit látnak a képeken.
Nem titok az sem, hogy Michelangelo és a katolikus egyház viszonya megromlott az idők folyamán, így az is lehet, hogy a kép az egyházzal való szembeszegülést sugallja. Mindegy is, gyönyörű, és a vele kapcsolatos teóriák még a Da Vinci-kódnál is izgalmasabbak. Gondolom, mert ciki vagy nem, nem olvastam.
Folyt. köv.!
Forrás:
http://medicalonline.hu/cikk/michelangelo__kepbe_rejtett_anatomiai_kepletek
https://hu.wikipedia.org/wiki/Michelangelo_Buonarroti
http://www.vatican.va/various/cappelle/sistina_vr/index.html
origo.hu, wikipédia.hu
