Forrás: Wikipedia;

Az egyik legizgalmasabb életű brit uralkodóról, Anna királynőről (1665-1714) szól a mai szösszenetem.

Az angol nyelv a magyarhoz hasonlóan megkülönbözteti a királynő és a királyné szavakat. A királynőt, aki saját jogon uralkodik queen-nek, a király feleségét, a királynét queen consort-nak hívják. Anna királynő tehát queen. Ő II. Jakab második lánya, aki 1702-ben, 37 évesen került a trónra. Uralkodása idejére tehető az angol történelem két fontos mozzanata: Nagy-Britannia létrejötte és a spanyol örökösödési háború. Az angol és a skót parlament által külön-külön elfogadott, 1707-ben életbe lépett Egyesülési Törvény kimondta Anglia és Skócia egyesülését Nagy-Britannia Királyság néven.

A királynő amilyen népszerű és sikeres uralkodó volt, a magánélete olyan tragikusan alakult. Férje, Dániai György herceg, aki 12 évvel volt idősebb nála, 55 éves korában meghalt. Anna ekkor 43 éves volt, ám soha többé nem ment férjhez. A kortársak feljegyezték, hogy a Kensington-palotában, ahol György a királynő kezét fogva meghalt, Annát csak nagyon hosszú idő után tudták elvonszolni halott férje mellől, a királynő eszét vesztve csókolgatta elhunyt férje arcát.

A királynő tudatában volt annak, hogy ő az utolsó élő tagja a Stuart-dinasztiának, ezért mindennél fontosabb volt, hogy gyermeke szülessen. A trónutódlás biztosítása érdekében 17-szer esett teherbe. A 17 terhessége között két ikerterhesség is volt. Személyes tragédiája, hogy a 17 terhesség közül 12 vagy vetéléssel végződött vagy halott babája született. Öt élve született gyermeke közül kettő mindössze egy napot élt, kettő pedig másfél évesen halt meg. Egyetlen reménye és büszkesége fia, a kisgyermekkort egyedüliként túlélő Vilmos herceg volt, aki azonban 1700-ban, 11 éves korában halt meg. Ezután a királynő 1701-ben elfogadta a trónöröklést szabályozó Utódlási Törvényt, melynek értelmében halála után a korona a Stuartok protestáns utódaira, a Hannover-házra száll. Anna királynő sosem tudta feldolgozni Vilmos elvesztését, a herceg halála után többé nem esett teherbe.

Gyermekeinek korai halála vélhetően több okra vezethető vissza. Egyrészt genetikai örökségére - Anna nővére, II. Mária királynő sem tudott gyermeket szülni - másrészt férjének, György hercegnek a szifilisz-betegségére is. Anna egyébként maga is gyerekkora óta beteges volt: szembetegség, reuma, köszvény, az egyik szülés során szerzett vérmérgezés miatti komplikációk.

Az évek során a királynő súlyosan elhízott; olyannyira, hogy már a koronázásakor is gondot okozott neki a súlya. A Westminster Apátságban zajló koronázási ceremónián nagyon nehezen tudott végigsétálni a templomkaputól az oltárig vezető úton, ezért a biztonság kedvéért gyaloghintót vittek utána, hátha szükség lesz rá. A köszvény és az elhízás miatt 45 éves kora körül egyszerűen nem volt képes már járni. Amikor meghalt, olyan méretűre hízott, hogy a feljegyzések szerint a koporsója szinte négyzet alakú volt!

Bár Anna királynő szerette és tisztelte férjét, valójában azonban a saját neméhez vonzódott. Az 1700-as években óriási botrány volt a homoszexualitás, főleg egy uralkodó esetében. Magánéleti vonzódása a politikában is éreztette a hatását, hiszen jobbára női tanácsadói voltak. A legtöbb államügy tudója, legfőbb bizalmasa Sarah Churchill volt, akivel a királynő egészen elképesztő kapcsolatot alakított ki: Churchill asszony nem egyszer még azt is megengedte magának, hogy a nyilvánosság előtt kiabáljon a királynővel. Egymás között Mrs. Morley-nak és Mrs. Freeman-nek szólították egymást. A Churchill család otthonának, a Blenheim kastélynak az építését Anna királynő állami pénzből finanszírozta. Amikor Anna 1711-ben szakított Sarah-val, a sértett szerető a királynő által visszakért palotakulcsokat elé dobta a padlóra. Az udvarból száműzött, de továbbra is tehetős asszony 1744-ig élt még, mindenkit terrorizálva, aki körülötte volt. A későbbi brit miniszterelnök, Sir Winston Churchill egyébként Sarah egyik leszármazottja volt.

Ő volt az utolsó uralkodó, aki még hitt a "royal touch" erejében és alkalmazta is azt. A középkori eredetű hiedelem szerint az uralkodó, aki Isten kegyelméből és akaratából uralkodik, olyan hatalommal bír, hogy puszta érintése gyógyító hatású a tuberkulózis ellen. Sok beteg gyermeket vittek az uralkodók színe elé, aki megérintette őket, hogy a hit szerint meggyógyuljanak - a gyógyulás természetesen teljesen esetleges volt.

Anna uralkodása idején történtek még:

1705. április 16-án lovaggá ütötte Isaac Newtont.

1707-ben kihirdette a Hosszúsági Törvényt (Longitude Act) és díjat tűzött ki a hosszúsági érték pontos meghatározására. A díjat közel 50 évnyi kemény munkával John Harrison nyerte el a pontos kronométer megalkotásával.

Háziorvosa az a Sir Hans Sloane volt, aki a londoni British Museum-ot alapította. És Sloane volt, aki feltalálta a kakaót: Ő keverte össze először a megolvasztott csokoládét tejjel.

A királynő nagyon szerette a teát, és ő volt az, aki szokásával máig tartó teázási divatot teremtett Angliában.

Uralkodása alatt rendezték meg az első ascoti derbit,  és akkor készült el a Szent Pál-székesegyház is.

Élete végén, a személyes tragédiák hatására egyre többet ivott. Utolsó éveiben egy járni képtelen, elképesztően elhízott alkoholista volt, akit a nép "Brandy Nagyinak" nevezett. Az orvosok a korban szokásos eszközökkel, érvágással, katéterezéssel próbálták gyógyítani, nem sok sikerrel: 1714. augusztus 1-jén a Kensington palotában halt meg. Utóda az 1701-es trónöröklési törvény értelmében a protestáns I. György hannoveri választófejedelem lett.

Londonban a Szent Pál-székesegyház előtt álló szobra a rossz nyelvek szerint azért áll háttal a templomnak, mert az uralkodó nem szeretett misékre járni, és azért nem előre, hanem jobbra néz a szobor arca, mert ott, ahová néz, a szobor felállításakor egy kocsma állt.

FOLYT. KÖV.!

Források: wikipedia; mult-kor.hu és a barátnőm történetei  :)   ;

Ha tetszett az írásom, kérlek lájkold !

Ha esetleg nagyon tetszett, kérlek oszd is meg! ❤️

Köszi, hogy itt jártál!