Forrás: wikipedia;

Pápai Páriz Ferenc (1649 – 1716) tanár, orvos és a filozófia doktora, Pápai Páriz Imre evangélikus - református író és Kávási Krisztina fia. Édesapja II. Rákóczi György erdélyi fejedelem első udvari lelkésze volt, ezért Ferenc Gyulafehérváron kezdte meg tanulmányait. 1663 - ban anyja, majd 1667 - ben apja bekövetkezett halála után, a család rokonokhoz és jó barátokhoz került. Őt Marosvásárhelyre adták iskolába, onnan pedig a nagyenyedi Bethlen kollégiumba került. Jó tanulmányi eredményeinek köszönhetően külföldi egyetemekre ment tovább tanulni. Lipcsében orvosi tanulmányokat folytatott, Heidelbergben a filozófia doktorrá avatták. Ezek után a heidelbergi akadémia tanári állást kínált neki, amit nem fogadott el. Ezután Bázel következett, ahol orvosdoktori címet szerzett, majd 1675 - ben visszatért Magyarországra, ahol Bihar vármegye orvosa lett. Megnősült, feleségül vette Zöldi Katát. 1677-ben Bornemissza Anna fejedelemnő orvosa lett. Egy évvel később fölajánlották neki a nagyenyedi Bethlen kollégiumban a görög, a filozófia és természettan tanszékét, melyet elfogadott. Felesége halála után újraházasodott Székhalmi Annával. Bornemissza Anna halála után I. Apafi Mihály házi orvosa lett annak haláláig. 40 évig dolgozott tanárként Nagyenyeden.

Nem ő volt az egyetlen, akit nem itthon avattak orvossá. Orvosaink hosszú időn át kényszerültek arra, hogy szakképesítésüket külföldön szerezzék meg. Hazánkban folyamatosan működő első orvoskar 1770 óta fogadhatja a hallgatókat. A peregrináció (a vándordiákok külföldi egyetemjárása) azonban hozzásegítette az orvos értelmiséget ahhoz, hogy az európai szellemi vérkeringés közvetlen részese legyen, és tudását itthon kamatoztassa.

Pápai Páriz Ferenc: Pax Corporis; forrás: mek.oszk.hu;

Pápai Páriz Ferenc mintegy 130 évvel Parkinson előtt már eléggé pontosan összefoglalta a Parkinson-kór alaptüneteit, leírta, hogy a betegség progresszív, főként az időseket érinti és azt is, hogy a betegség oka az agyban keresendő. Érdemes megjegyezni, hogy James Parkinson a róla elnevezett betegség patológiai hátterét a cervicalis (nyaki) gerincvelő megbetegedésének tartotta.

Pápai ezt írja tremorról: „Az Reszketegség vagyon vagy edgy részben, ugymint vagy Főben, vagy Kézben, vagy pedig többekben egyszer s’ mind.” A tónusfokozódásra, és annak rigoros jellegére utal:”. ..a tagnak nemcsak reszketése, hanem ugyan elesése is szokott következni úgy, hogy azt fel-le, fel-alá ne mozdíthassa ember.” A tartási instabilitás szintén megjelenik a leírásában: „Járjon, amint járhat és ingassa testét.” „Ha valamely tag reszketése öreg korban esik, többnyire hóltig úgy marad … és vagy gutaütésnek vagy legalább valamely tag elesésének elöljáró postája..” Egyértelművé tette, hogy a leírt mozgászavar a központi idegrendszer károsodása „E nyavalya a főnek nyavalyái közé számláltatik.”

Érdekes módon Pápai már akkor említést tesz a Parkinson-kór és a helytelen étkezési szokások összefüggéséről: „… disznóhús étel igen ártalmas” valamint a kis mennyiségű alkohol jótékony hatásáról: „Itala hasonlóképpen szűkös légyen: éljen, ha lehet, zsályás vagy ürmös borral, a méhser is hasznos…” A telített zsírok korlátozását és a mértékletes alkoholfogyasztást egyes vizsgálatok napjainkban is védő hatásúnak tekintik .

A Pápai által írt Pax Corporis, az első magyar nyelvű nyomtatott orvosi könyv részletesen foglalkozik a gyakori és a súlyos neurológiai betegségekkel. Rendkívül előremutatóak voltak a korának idegrendszeri betegségekre vonatkozó orvosi ismeretei. A könyv jelentőségét a magyar orvostörténet több alkalommal is méltatta. A Parkinson-kórral kapcsolatos leírását azonban csak a legutóbbi időkben ismerte el a nemzetközi szakirodalom.

FOLYT. KÖV.!

Forrás: orvostortenelem.hu/tankonyvek/; 2.infovilag.hu; wikipedia;

Ha tetszett az írásom, kérlek lájkold ! �

Ha esetleg nagyon tetszett, kérlek oszd is meg! ❤️

Köszi, hogy itt jártál! �

Ha van kedved hasonló érdekességeket olvasni, bejegyzéseimet megtalálod a: http://moravcsikandi.blog.hu/

oldalon!