Lehet, hogy nemcsak nekem új ez a módszer. A "magyarul" gamifikáció nevű módszerre Domi fiam hívta fel a figyelmem, amelynek definíciója leegyszerűsítve – ahogy én megértettem – kb annyi, hogy a játékok elemeit használja fel oktatási céllal. Olyan területekre is bevezeti a játék elemeit, ahol eddig nem volt szokás. Az eredménye pedig, hogy azokat a dolgokat is vidáman, jókedvvel csinálnak a diákok, amelyektől korábban szenvedtek. Tehát NEM játékról van szó, hanem egy nem játékos környezetben, mint amilyen az oktatás is, olyan elemek alkalmazása, amelyekkel különböző célokat érhetünk el, így növelhető a motiváció, az aktivitás, a résztvevők bevonása. A szó a game (= játék) képzett alakja, jelentése nagyjából ‘eljátékosítás’.

A gamifikáció lényege nem az, hogy videojátékokat játszatunk a gyerekekkel, hanem a tanítást, tanulást próbáljuk meg a játékokból vett ELVEKKEL izgalmasabbá tenni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy semmilyen videojátékos előképzés nem szükséges ahhoz, hogy valaki sikeresen alkalmazza a tanításban. Esetleg a megfelelő szókincs ismerete okozhat gondot a pedagógusoknak, de ez a gyerekek segítségével könnyen áthidalhatóó. Sikeresen el lehet indítani és végig lehet vinni egy gamifikációs projektet anélkül, hogy akár egyetlen egyszer gépteremben lennénk. Milyen haszna lehet a módszernek? Először is bővül az oktatási eszközök, alkalmazások köre. Arról nem is beszélve, hogy a most az oktatásban lévő generáció (Y és Z) már teljesen másfajta kommunikációt igényel, más motiválja őket. A gamifikáció kiválóan alkalmas a diákok motiválására, a tanulási folyamata elősegítésére, a tanulási nehézségek leküzdésére, sőt még a felvételizők toborzására is. A játékból átvett mechanizmusok segítségével sokkal hatékonyabban sajátítható el az oktatási anyag, az érdeklődés sokkal hosszabb ideig fenntartható, nagyobb sikerélményt nyújt mind a diák, mind pedig az oktató számára. Alkalmazásával csökkenthető a diákokra nehezedő stressz, valamint segít önállóvá válásban, és abban, hogy részesei legyenek a tanulás során meghozandó döntéseknek. Összességében előnyök az oktatásban: motiváltság növelése, önállóság, élmény, célok meghatározása. 

A játékosított folyamatoknál is alkalmaznak játékokra jellemző elemeket: pont, elismerés, nyeremény, fejlődés, szint, gyűjtemény, szabály. Megjelennek hasonló mechanikák, mint ranglisták, együttműködés és visszajelzés, verseny, véletlenszerűség, feladat. Végül pedig hasonló dinamikák mozgatják ezeket a játékokat is, ilyenek az érzelmek, az öröm, versengés, kihívás, közösségi élmény, történet, cél, próbálkozás, ismeretek szerzése.

Egy gamifikált rendszerben az résztvevők alapvetően jobban érzik magukat, több erővel és kitartóbban tevékenykednek. A résztvevők átélik az önkéntesen vállalt, értelmes cél elérésének élményét. Végül pedig nagyobb teljesítményre képesek.

Charles Coonradt, a gamifikáció ősapja alapította a Game of Work konzultációs céget, majd 1984-ben adta ki azonos című könyvét. Abból az egyszerű kérdésből indult ki: miért költenének az emberek arra, hogy keményen dolgozhassanak, ahelyett hogy ott dolgoznának keményen, ahol megfizetik őket? Ez a szituáció sok embernek ismerős lehet: azok az emberek, akik a vállalat taposómalmában őrölnek, sokszor a legelsők, akik a munkaidő végén egy perccel sem maradnak tovább. Azonban ahogy kilépnek a munkahelyükről, hajlandóak pénzt és energiát áldozni hobbijukra, s fanatikusan hódolnak annak. Mi a különbség a munkahely és a hobbi között? Miért motiváltabbak ezek az emberek, ha a hobbijukról van szó, ami egyébként ugyanolyan kemény munkát feltételez, mint az a munkahelyükön elvárt? Coonradt a következő felfedezéseket tette a hobbikra vonatkozóan:

• Tiszta, jól körülhatárolható célok
• A teljesítmény jól mérhető
• Mindig van visszacsatolás a teljesítményről
• Megvan a személyes választás lehetősége
• Folyamatos tevékenységet jelent

A gamifikáció arra alapoz, hogy az adott információk megszerzését nem kínálja tálcán a fogyasztónak. Ahhoz, hogy a birtokunkba jusson az információ, különböző feladatokat kell teljesítenünk. A játékélményre épít. Így éppen úgy, ahogy egy társasjáték vagy egy sporttevékenység során, jól körülhatárolhatóan tudjuk mérni a teljesítményünket. A játékhoz a csatlakozás mindig önkéntes, hiszen senkit nem kényszeríthetünk a szórakozásra. Úgy értelmét vesztené.

Noha Coonradt nagy szerepet vállalt a módszer megalapozásában, a gamifikáció fogalmát mégsem ő alkotta meg. 2002-ben Nick Pelling használta először ezt a kifejezést. Az igazi terjeszkedéshez azonban még ez sem volt elég. Még 6 évnek kellett eltelnie, hogy megjelenjen az első "nagy dobás", a Bunchball szolgáltatás. A Bunchball volt az első olyan példa az üzleti életben, amikor tudatosan alkalmazták a gamifikációt. A játékokat rendszerbe foglalták, melyek célja az információk átadása volt, és tisztán üzleti jelleget öltött.

Magyarországon az első komolyabb lépést a JátékosLét Kutatóközpont megalapítása jelentette. A kutatóközpont célja, hogy az online játékosok világát, valamint a gamifikáció hasznosságát megismertesse az érdeklődőkkel. A gamifikációval és játékkal kapcsolatban további sok érdekes információt lehet olvasni a DoPlay.eu weboldalon.

 Folyt. köv.!

Hivatkozások: 

http://tantrend.hu/hir/gamification-az-oktatasban-interju-barbarics-martaval

http://tanarblog.hu/attachments/3010_7_gamification.pdf

Gamification a magyar oktatásban Facebook csoport

https://gamifikacio.blog.hu/